Nolan ezután odalépett Kaelenhez az öltönnyel és az irathalommal. „Elnök úr, a ruhája.”

Kaelen átvette tőle, bement a hátsó öltözőbe, és gyorsan átbújt a tiszta ruhába.

A rossz szag nélkül máris sokkal magabiztosabbnak tűnt, a tartása is kiegyenesedett. Ha nem egy kórteremben lettek volna, talán még öntudatosabb léptekkel járt volna.

Nolan tekintete elidőzött Kaelen kissé zilált, jóképű arcán, és