Sylvia nem vette észre, és a válaszát hallva nem firtatta tovább a dolgot.

Kaelen hangja ekkor újra megszólalt: „Sylvia.”

Mély hangjában félreérthetetlen derű bujkált, amit még Sylvia is megérzett.

Felnézett rá, és látta, hogy a férfi a takaróra mutat. „Te takartál be ezzel?”

Összeszorította az ajkait, próbálva visszafojtani a mosolyát; úgy festett, mint egy fülig szerelmes kamasz, egyszerre volt