Sylvia kiszállt az autóból, és nézte, ahogy Kaelen megfordul, majd elhajt. Csak akkor fordult a bejárat felé, amikor a hátsó lámpák fényei végleg eltűntek a szemhatárról.

Ahogy benyitott az ajtón, hirtelen megtorpant mozdulat közben, mert hirtelen rádöbbent, mi motoszkált benne addig. Kaelen az előbb az „úrnőmnek” nevezte, ő pedig szinte észrevétlenül, magától értetődően fogadta el ezt a megszólít