Roman nézőpontja

Az ágyamon ültem, és számoltam a múló órákat, mostanában mindig ezt csináltam. Belső békét adott, és segített elütni az időt, amely mintha lelassult volna. A felfekvések kikészítettek, úgy éreztem, mintha büntetnének, a testem minden centimétere fájt. És olyan keserű lettem, mint egy haldokló öregember, aki azon vezeti le a dühét, aki a saját két lábán jár.

Egy luxus, amit én elve