Harper szemszöge

– A rohadt életbe! – szitkozódtam.

A durva lökés erejétől előrebukdácsoltam, bakancsom megcsúszott a laza földön. Egyenesen a vicsorgó mutáns kutyák útjába taszítottak. Vörös szemük természetellenes éhséggel lángolt, borotvaéles fogaik közül sűrű nyál fröcsögött, ahogy a torkomnak ugrottak.

Az utolsó pillanatban a belső farkasom, Lia átvette az irányítást. Nem habozott. Puszta ösz