Harper szemszöge

A zuhanás maga volt a káosz.

Laza föld. Szétzúzott gyökerek. Repkedő kövek. A vállam valami keménynek csapódott, aztán csak bukdácsoltam, karcolódtam, fuldokoltam. Valaki esés közben nekem ütközött. A hangot elnyelte az omló föld robaja.

Aztán földet értem.

A fájdalom szétrobbant a hátamban és az oldalamban.

Egy pillanatig csak feküdtem ott zihálva, miközben por töltötte meg a szá