Brea szemszöge

"Ez egy... szép név." Elengedte az államat, miközben hátralépett egyet. Megkönnyebbülten sóhajtottam, mivel a közvetlen közelsége teljesen összekuszálta a gondolataimat. Az elmém így már egy kicsit tisztábban működött, és én is hátráltam egy lépést, hogy némi távolságot teremtsek köztünk, mielőtt kérdéseket tennék fel neki.

"Hol vagyok? Mi történt?" – krákogtam kiszáradt torokkal.

"