Brea szemszöge

Ahogy a szellő az arcomat érte, felfrissítette a testemet. Ki gondolta volna, hogy egy séta és egy beszélgetés így fel tud vidítani?

Alaric kedves volt, és valahányszor belegondoltam, milyen kedves is, egy mardosó érzés támadt a gyomromban. Próbáltam nem odafigyelni rá, különben a szökési terveim darabokra hullottak volna.

Ha elmegyek, vajon visszatérek még valaha? – kérdeztem magam