Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Brea szemszöge

– kiáltottam hangosan, mire felém fordult. A szeme megváltozott. Visszatért beléjük az a vadság, amit akkor láttam bennük, amikor Lylát a falhoz vágta. Egyáltalán nem hasonlított az általam ismert Alaricra. A szeme vörösen izzott, és vicsorgott.

– Tedd le, kérlek! Nem érdemli meg az idődet. Csak engedd el! – Már majdnem sírtam.

Apám végignézte a jelenetet, és nem értettem, miért nem