Bess szemszöge

Mintha csak egy tű szúrta volna át a bőrömet újra és újra, úgy nyilallt belém a fájdalom, amikor Brea megkért, hogy hagyjam el a szobát. Szerettem volna bekapcsolódni a beszélgetésükbe, de úgy tűnt, nekem abban nincs helyem.

Nem volt semmi dolgom. Egész napra a királyné mellé voltam beosztva, és most ő maga kért meg arra, hogy menjek el. Azért, mert itt volt a legjobb barátnője? Ez