Brea szemszöge

Sokkal jobban voltam. Már hajnalodott, és nem tudtam tovább aludni. A csontjaim még mindig fájtak, de már korántsem annyira, mint tegnap.

Sia és Bess nem voltak hajlandók elmozdulni az ágyam mellől, és ezért nagyon hálás voltam. Óvatosan felálltam, ügyelve arra, hogy fel ne ébresszem egyiküket sem, miközben felvettem azokat a ruhákat, amelyeket tegnap este vetettem le. Látni akartam