Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Brea szemszöge
Nehezemre esett otthon hagyni Besst. Aggódtam amiatt, hogy mit fog csinálni egyedül társaság nélkül, és bár biztosított róla, hogy jól el lesz, azért csak nyugtalanított a dolog. Bárcsak az édesanyám újra az emberi világban lenne, akkor arra buzdítottam volna Besst, hogy menjen át hozzá, és töltsön vele egy kis időt.
Sóhajtva indultam el az egyetemi épület folyosóin. Újra itt voltam