Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Brea szemszöge.
– Várj! – kérlelte Brea az ajkaiba nyögve, ám úgy tűnt, Alaricnak más tervei vannak, mert a lökései felerősödtek. Brea szorosan a férfi testére fonta a karjait, miközben próbálta befogadni, amit kapott tőle.
Alaric abban a pillanatban érkezett, ahogy lement a nap. Mintha csak arra várt volna, hogy a nap lenyugodjon. Egyáltalán nem lepett meg a látogatása. Inkább egy remek alkalomna