Rhydian

Az illata még mindig a kezemen időzik, ott, ahol tegnap éjjel a könyvtárban összefonódtak az ujjaink. Lonc és eső, mögötte valami ősi dolog sejtelmével, ami megmagyarázhatatlanul hívogatja a fenevadamat. A területi jelentésekre kellene koncentrálnom, de csak arra tudok gondolni, ahogy egy picit belém dőlt, megbízva bennem mindennek ellenére.

„Csak nem a bátyám az, azzal a bárgyú mosollyal