Az utolsó lépések Rhydian felé olyanok, mintha egyik életből a másikba lépnék át. Ünnepélyesen nyújtja a kezét, de a szeme birtokló forrósággal ég, ahogy az ujjaink hajnal óta először összeérnek.

„Magaménak követelem ezt a farkast, mint a páromat.” A hangja olyan erőtől zeng, ami a gyengébb farkasokat ösztönösen arra készteti, hogy szabaddá tegyék a torkukat. „A királyság előtt, a tanács előtt, és