Elowen

A fájdalom úgy ragad ki az álomból, mint a húsba mélyedő karmok. A hátam megfeszül, elválik az ágytól, ahogy a tűz szétterjed Draven bélyegéből, és olyan kínzó hullámokban sugárzik át a mellkasomon, mintha a bordáimat egyesével feszítenék szét. Sikoly szakad fel a torkomból, még mielőtt egyáltalán felfognám, hogy ébren vagyok.

– Elowen! – Rhydian azonnal mellettem terem, keze bizonytalanul