Torian

Hajnal hasad a kanyon felett, arany és rózsaszín árnyalatokra festve az eget.

Épp utoljára ellenőrzöm a védelmi állásokat, amikor megtörténik.

A nap teljesen a látóhatár fölé emelkedik, és valahol a távolban meghallom a madarak reggeli énekét. Békés. Hétköznapi. Egyetlen pillanat a sok ezer közül, amit már megéltem.

És ekkor a világ kizökken a sarkaiból.

Melegséggel kezdődik a mellkasomban,