Calista

Üres fekhelyre ébredek.

Egy pillanatra pánik markol belém – irracionális, mindent elborító félelem. De aztán nesz hallatszik a sátoron kívülről, és újra fellélegzem.

Még itt van. Nem ment el.

De valami nincs rendben. A kötelék olyan érzelmektől lüktet, amelyeket nem tudok pontosan azonosítani. Bűntudat, igen. De annál valami mélyebb. Sötétebb.

Gyorsan felkapom a ruháimat, és kilépek a szab