Torian

A boreális faház túlságosan csendes.

Három napja vagyok itt, és a némaság fojtogató. Semmi figyelemelterelés. Semmi kötelesség. Semmi, ami megállíthatná az emlékek szüntelen ismétlődését.

Minden kegyetlen szó, amit abban a tanácsteremben mondtam. Minden lekezelő megjegyzés a küldetés során. Minden pillanat, amikor elértem, hogy értéktelennek érezze magát.

Aztán pedig az, hogy elfelejtettem