Torian

Nem alszom.

Képtelenség aludni, mikor tudom, hogy hajnalban elmegy. Még a szememet sem tudom lehunyni anélkül, hogy ne látnám az arcát, ne hallanám a hangját, ne érezném a köteléket, amely vékonyra feszül és eltávolodik majd, ha elmegy.

Tudom, hogy nevetséges. Már rég el kellett volna mennie. Ha nincs a kóborlók támadása, már úton lenne. De valahogy a haladék, ez az apró kis kegyelem még ne