Ophira

A vadon termő gyógynövények és a fahulladék füstjének ismerős illata fogad, mikor átérünk az utolsó gerincen, ahonnan rálátni a közösségünk ideiglenes településére. A palota nyomasztó pompája után a bőrsátrak és faházikók egyszerű csoportja olyan érzés, mint mély levegőt venni, miután túl sokáig volt az ember a víz alatt. A vállam ösztönösen ellazul, az udvari élet teremtette szoros feszült