KAELEN SZEMSZÖGE:

Az itthoni reggeli szent dolog volt. Nem számított, milyen kaotikussá vált a világom, a reggeleket mindig az angyalomnak tartottam fenn. Egy kezemen meg tudtam volna számolni, hányszor hagytam ki vele a reggelit, és ezek az esetek is mind elkerülhetetlenek voltak. A mai nap sem volt kivétel. Nola velem szemben ült, lóbálta a lábát az asztal alatt, és a lágy kuncogása messzire űz