KAELEN SZEMSZÖGE:

Amikor meghallottam a fegyverropogást, az ösztöneim azt ordították, hogy mozduljak. Hogy vessem magam elé. Hogy védjem meg.

De nem tudtam.

Még a kibaszott kezemet sem bírtam felemelni.

A testem feladta. Az izmaim görcsbe rándultak. A látásom elhomályosult. Csúsztam – méghozzá gyorsan – a sötétség jéghideg markába.

Aztán megéreztem.

Meleg cseppek hullottak az arcomra. Nedvesek. Sú