Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

KAELEN SZEMSZÖGE:

– Bárhová követtelek volna – suttogta Freya, kezei a nyakam köré simultak, teste megfeszült alattam. – Meghaltam melletted, Kaelen. Ennek elég bizonyítéknak kellene lennie.

Megdermedtem benne; vallomásának súlya úgy nehezedett a mellkasomra, mint egy átok, amely elől nem menekülhetek.

– Miért most? – kérdezte zihálva, miközben szorosabbra fonta karjait, magához húzva engem. – Mié