Anya szemszöge

A kezem irányíthatatlan rángásokkal remegett, ahogy felemeltem, és az ujjbegyemet az irodája csengőjének hideg fémjéhez nyomtam. A fagyos dallam végigvisszhangzott a csendes folyosón, kigúnyolva a mellkasomban emésztő, mély rettegést. Az elmém továbbra is a tegnap éjszakai, színtiszta iszonyat fogságában ragadt. Annak a fagyos, kőből épült tömlöcnek a fizikai traumája második árnyék