Írói szemszög

Siena dühös arccal ült az ágyon. Nem szólt semmit, de legszívesebben ölt volna.

Luciano frusztráltan lehunyta a szemét.

„Fogalmam sem volt, hogy ilyesmit fog tenni.”

Ránézett a lányra, és magában káromkodott egyet.

„Ez a te kibaszott felelősséged volt” – förmedt rá Siena, majd felpattant az ágyról.

„Azt mondtad, biztonságban van.”

„Biztonságban is van, Siena…” – jelentette ki a férfi