VINCENZO

Alexa kibontakozott a karjaimból. A légzése még mindig felületes volt, és remegett. Így hát hagytam, hogy menjen.

Egy másodpercig csak álltunk ott, és bámultuk egymást. Nem igazán voltak szavak, amelyekkel feloldhattuk volna a pillanat feszültségét.

Úgyhogy ahelyett, hogy beszédre kényszerítettem volna, elfordultam, és a karomba emeltem Cleót. Láttam, ahogy Alexa válla ellazul.

Cleo kunco