ALEXA

Úgy éreztem, megdől alattam a talaj, amikor ezek a szavak elhagyták a számat. Bújj el. Csak ennyit akartam tőle, csak most az egyszer: hogy a büszkesége diktálta döntés helyett a legbiztonságosabbat válassza.

Vincenzo szeme sötét és ködös volt, az állkapcsa úgy feszült meg, ahogy az mindig azt jelezte, hogy el fogom veszíteni a vitát. „Nem, nem bújok el.”

A szavak már kőbe voltak vésve. Előr