ALEXA

„Nem azért mentem oda, hogy meggondolatlan legyek” – láttam Vincenzón, hogy dühös, de nem bántam meg a döntésemet, hogy segítek.

Magammal kellett volna hívnom, de most már késő volt.

„Nem azért?” – vonta fel a szemöldökét, ajkát szorosan összezárva.

„Nem, válaszokra volt szükségem, Vincenzo. Kifutunk az időből, Celine pedig akadékoskodott.”

Láttam, ahogy elkerekedik a szeme. Vállai megfeszül