– Ó, Lucianis… – Elowen szíve facsart a fájdalomtól a harcos miatt. Belegondolni sem mert, milyen pusztító érzés lehetett a számára felismerni, hogy az édesanyja nem jutott fel a hajóra, és elképzelni, mi történhetett vele. – Nagyon sajnálom.

Lucianis megrázta a fejét.

– Ne sajnálja, Uralkodónőm! Jól vagyok. – Lucianis durván végigtörölte az arcát, és a nyugodt ábrázata visszatért, ám Elowen bizto