Nolan meleg mosollyal nyújtotta át a csokrot Rowenának. „Rowena, gratulálok! Most már te vagy a családunk büszkesége. Ez a tiéd.”

Rowena átvette a virágokat, és gyengéden megölelte a bátyját. „Köszönöm, Nolan” – mondta halkan.

Sem az előző, sem a mostani életében nem kapott még virágot senkitől.

Édes és friss illatuk volt, és azonnal megszerette őket.

Most érezte először igazán, hogy van családja