*HARPER*

„Most, hogy lenyugodott” — kezdte a névtelen személy, miközben tett még egy lépést a szobába.

Vesperos hátrafordult, és kinyújtotta a karját, mintha távol akarná tartani Harpert az idegentől.

„… Értem…” — halkult el az illető hangja, miközben egy halvány mosoly jelent meg az androgün arcán.

Most, hogy Harper kilátása zavartalan volt, már ki tudta venni a vonásait. A bőre időjárás cserzett