*HARPER*

Ryker hosszan meredt Harperre, mielőtt végül engedett volna. „Jól van – sóhajtotta. – De nem engedhetlek ki, vagy ilyesmi.”

Harper megforgatta a szemét. „Még szép. Tudom, hogy soha nem tennél semmi ilyesmit. Kérlek.” Az igazat megvallva félig-meddig remélte, hogy *talán* megteszi, de mindegy. „Két dolgot akarok tudni. Az első, hogy mi a pokolért dugtál be ide legelőször? Ne mondd, hogy az