Valerie szemszöge

Másnap reggel belépek a sötét boszorkány boltjába; a levegő sűrű és fojtogató, mintha valami idebent mindig figyelne, még akkor is, ha csend van.

„Korán jöttél” – mondja anélkül, hogy felnézne, mintha már tudta volna, hogy jövök.

„Megtalálta a sorspárját” – morgom, a szavak keserű ízt hagynak a nyelvemen.

A feje olyan gyorsan pattan fel, hogy az szinte már természetellenesnek hat