Vesper nézőpontja

Ahogy az őrök kitárják az ajtókat, minden beszélgetés azonnal elhalkul, és a teremben minden szempár ránk szegeződik. A csend rátelepszik a térre, sűrű és várakozásteljes, mintha az egész terem visszatartaná a lélegzetét miattam.

Vaughn magabiztosan lép oda hozzám. „Hölgyeim, innentől én átveszem” – mondja, majd megfogja a kezem, és szikrák futnak végig a bőrömön. A sorskötelék a