Vesper POV

A testére borulva sírok, miközben érzem, ahogy a düh felgyülemlik bennem.

Forrón és erőszakosan kúszik végig az ereimen, amíg már alig kapok levegőt tőle. A mellkasom olyan, mintha kettéhasadt volna. A sorspárom halott. A sorspárom halott, miatta.

Lassan felállok, a szemem lilán izzik.

„Megölted őt” – mondjuk Kyrával egyszerre.

„Vesper” – hallom, hogy valaki megszólal.

„Csend!” – mondju