Az ajtó újra nyikorogva kinyílt, és fel sem kellett néznem, hogy tudjam, Leonid az. Az árnyéka rám vetült. „Nos? Felvidított kicsit?”

Lassan felálltam, szembefordultam vele, és acélt is átvágó, gyilkos pillantást vetettem rá. „Azt hiszed, okos vagy” – morogtam. „De ez semmin sem változtat.”

Oldalra döntötte a fejét, halvány vigyor játszott az ajkán. „Ó, Ryder. Ne légy buta. Az a hívás nem neked sz