Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Madeline szemszöge

„Olyan gyönyörű vagy, Madeline” – suttogta rekedtesen, a hangja nyers volt és teljesen elgyötört, ahogy lehajolt, és az arcát a nyakamba fúrta.

Ledobta magáról a maradék ruháját, és ahogy visszamászott a matracra, a lélegzetem is elakadt.

Az ablakon beszűrődő halvány fény megvilágította a vállának ívét és félelmetes méreteit.

Egyszerre öntött el a szégyenlősség. Egészen idáig az