Madeline szemszöge

Kint megcsapott minket a hűvös éjszakai levegő, ahogy beszálltunk Ronan dzsipjébe. A város csendes volt, az utcák a lámpák borostyánszínű fényében fürödtek.

Ronan csatlakoztatta a telefonját a műszerfalhoz, és lágy akusztikus zene töltötte be a csendet.

Néhány perccel az indulás után halkan énekelni kezdett az orra alatt.

Próbáltam nem túl feltűnően csinálni, de a lábamnak támas