***POV DIANA***

„Diana” – hallom, hogy valaki a nevemen szólít, én pedig megfordulok. Érzem, ahogy az arcom rákvörössé válik a szégyentől, hogy rajtakaptak, és rettegek attól, mi következik most.

„Meg tudom magyarázni” – kezdem, megadóan felemelve a kezemet.

„Mit megmagyarázni? – kérdezi keresztbe font karokkal. – Hogy összetörted a kedvenc vázámat?”

„Anya – morgom. – Sajnálom.” Bocsánatot kérek.