***POV DIANA***

A vacsora nagyszerű volt, és ahogy megígérte, Desmond etetett. Kedves gesztus volt, amitől melegség öntötte el a szívemet.

„Kavarog a gyomrod?” – kérdezte, miközben felmentünk a lépcsőn a szobájába.

„Jól vagyok” – nyugtattam meg. És ez igaz is volt – meglepő módon a levestől egyáltalán nem kavargott a gyomrom. Olyan finom volt, hogy még repetáztam is.

„Ennek örülök. Fogalmad sincs,