***POV DIANA***

Ma rosszul és fáradtan ébredtem. Nem úgy tűnik, mintha átaludtam volna az éjszakát; olyan, mintha alig hunytam volna le a szemem. Ez persze nem igaz, mert sokat aludtam, de a fáradtság továbbra is kitart.

„Borzalmasan festesz” – mondja Connor, ahogy lesétál a lépcsőn. A kanapén fekszem, és próbálok erőt gyűjteni, hogy felkeljek reggelizni.

„Köszi, hogy szólsz” – válaszolom ironikus