***DIANA SZEMSZÖGE***

A hazavezető út könnyebbnek tetszett, mint valaha.

Egyszerre sírtam és mosolyogtam – sírtam, mert megint egyedül kellett hagynom Desmondot a börtönben, és mosolyogtam, mert tudtam, hogy ez a gyötrelem végre a végéhez közeledik.

Nem is emlékeztem már, mikor éreztem utoljára ennyi reményt a szívemben.

A pulzusom még mindig szaporán vert, kezem finoman reszketett a kormánykeréke