NÉZŐPONT: ANDERS.

Jócskán elmúlt hajnali öt, amikor kilépek a hatalmas ágyamból, épp csak annyira hajtva vissza a sötét lepedőt, hogy lecsúsztassam a súlyos testemet a széléről. Gondoskodom róla, hogy a matrac alig mozduljon meg, miközben a súlyomat a keményfa padlóra helyezem át. Szándékosan hagyom a kimerült Genevieve-et aludni. Hazudok magamnak a szoba csendes terében, ragaszkodva ahhoz, hogy n