ANDERS.

Lassan megkerülte az asztalt, én pedig elkaptam a csuklóját, amikor odaért hozzám.

Hátratoltam a székemet az asztaltól, kialakítva egy szűk folyosónyi teret magam és a mahagóni között, majd felnéztem rá.

„Ülj le.”

A szeme a combomra siklott, majd visszatért az arcomra egy olyan kifejezéssel, ami nagyon óvatosan egyensúlyozott a riadalom és valami olyan között, amit keményen próbált teljese