GENEVIEVE.

Az volt a tervem, hogy hazaérek, bedobom a táskákat a szobámba, és azonnal rohanok Kaelenhez. De semmi sem készített fel arra a látványra, ami fogadott, amint kiszálltam a taxiból.

Mindenhol férfiak voltak.

Négy, öt, hat férfi mászkált ki-be a bejárati ajtón, és dolgokat cipeltek. Nagy dolgokat. Olyanokat, amiket csak akkor mozdítanak el, ha valaki úgy dönt, hogy el kell őket mozdítani.