ANDERS.

Már elmúlt hét óra, amikor Caleb ajtajához értem. Kopogtam, és az ajtó egy újabb türelmetlen dörömbölésem után kinyílt.

A házvezetőnő félig nyitotta ki, meglátott, és minden szín kifutott az arcából.

„Calebre van szükségem” – mondtam.

Hátrébb lépett anélkül, hogy megkérdezte volna, van-e időpontom.

Okos nő.

Nem léptem be a házba. A bejárati lépcsőn maradtam, mert ha átléptem volna azt a kü