Négyet csöngött, és már éppen letettem volna a telefont, biztos voltam benne, hogy hangpostára kapcsol, ahogy a vitánk óta minden hívásom, amikor felvette.

Már felkészültem a szokásos színtelen hangra, ami arra kér, hogy hagyjak üzenetet, amire aztán úgysem válaszol.

Egy másodpercre elfelejtettem, hogyan kell beszélni.

Csend volt a vonalban. Az ő csendje.

– Kaelen?

Újabb másodperc telt el.

– Vieve