Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Thalia megdermedt, amikor hirtelen valakinek a karjaiba zuhant.

Azonnal felkapta a fejét, és vörösre sírt szeme tágra nyílt.

– Dominic?

– Én vagyok az. Ne félj. Itt vagyok.

– Nem haltál meg?

– Nem, mint látod, kutya bajom.

– Szóval csak ott álltál, és végignézted, ahogy kétségbeesetten ások utánad és kereslek?

– Hát... az nem úgy volt... – Dominicnek rossz előérzete támadt.

Mielőtt reagálhatott vo