Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Thalia megdermedt, amikor hirtelen valakinek a karjaiba zuhant.
Azonnal felkapta a fejét, és vörösre sírt szeme tágra nyílt.
– Dominic?
– Én vagyok az. Ne félj. Itt vagyok.
– Nem haltál meg?
– Nem, mint látod, kutya bajom.
– Szóval csak ott álltál, és végignézted, ahogy kétségbeesetten ások utánad és kereslek?
– Hát... az nem úgy volt... – Dominicnek rossz előérzete támadt.
Mielőtt reagálhatott vo