Thaliát hirtelen mély együttérzés fogta el Kieran iránt. Leguggolt hozzá, és így szólt: „Lehet, hogy apukáddal már nem vagyunk együtt, de én mindig az anyukád maradok. Nem kell attól félned, hogy én vagy apa valaha is elhagyunk téged.”

„De hát mindenkinek együtt van az apukája és az anyukája, nem?” – kérdezte Kieran, s könnyes tekintetétől Thalia szíve meglágyult.

Látva, hogy Kieran a háta mögött